kép2 1MCM Központ kép22 kép4 kép7

A cukorról

  • Mi a cukor

    • A cukornád Kr. e. 15000 és 8000 között Melanéziában (Új-Guinea) fejlődött ki, majd 6000-ben jutott el Indiába, a "cukorgyártás bölcsőjébe". A nád termesztése és levének feldolgozása ugyanis innen terjedt el, de az első édes lé kinyerésének, illetve a kristályos cukor készítésének időpontja nem ismeretes.

  • Honnan ered

    • Nagy Sándor a perzsa birodalom meghódítása (Kr. e. 327) után seregével az Indus torkolatáig nyomult előre. Admirálisa, a krétai Nearchos tudósított európai emberként először egy indiai nádról, mely "méhek nélkül ad mézet". Kr. u. 600 körül a perzsák készítettek először formázott cukrot, ők a süvegcukor feltalálói.

  • Kik használták

    • Az arabok hódító hadjáratai nyomán jutott el a cukornád Egyiptomba, Észak-Afrikába, Szicíliába, Dél-Spanyolországba, de a nyugati világ az első keresztes hadjárat során ismerte meg. 1174-től Velence lett az európai nádcukor-kereskedelem központja. Európában a 13. századtól kezdve létesítettek cukorfinomítókat, de a cukor még a 16. században is luxuscikk, illetve gyógyszer volt. Kolumbus 1493-ban honosította meg a cukornádat az újvilág spanyol és portugál felségterületein. Ennek nyomán a 17. század elején Portugália lett Európa ellátója, később - a Karib-tengeri csaták során szerzett gyarmatainak nádcukor ültetvényei révén - Anglia jutott az európai cukorpiacon vezető szerephez.

  • Európa meghódítása

    • 1747-ben Sigismund Andreas Marggraf német gyógyszerész felfedezte, hogy egyes répafajtákban ugyanaz a cukor (a szacharóz) található, mint a csak "délen" termeszthető cukornádban. Tanítványa, a francia származású, de berlini születésű Franz Carl Achard folytatta kísérleteit, "nemesítette" a répát, cukortartalmát kinyerhető mértékűre fokozta. Munkássága nyomán 1784-ben született meg a cukorrépa, mint ipari növény. A világ első répacukor-gyárát is Achard létesítette 1801-ben.

      Magyarországon a "kezdeti próbálkozások" idejének tekinthetjük az 1790-es évek elejétől 1808-ig terjedő időszakot, melynek legnagyobb jelentőségű alakja Tessedik Sámuel, szarvasi evangélikus lelkész, író, kiváló pedagógus, aki Európában elsők közt létesített gyakorlati gazdasági és ipariskolát és a korszerű mezőgazdasági termelés egyik úttörője volt hazánkban. Német egyetemi tanulmányainak befejezése utáni tanulmányútjai során Marggraf, majd Achard munkásságával is megismerkedett. 1794-ben ismertette répatermesztési tapasztalatait, és 1796-ban először készített hazánkban répából cukrot.

  • A cukor felhasználása

    • 1803-ban Gertinger János Sámuel eperjesi gyógyszerész olyan répából gyártott Debrecenben cukrot, amelynek magjait Tessediktől kapta. Gertinger 2750 font répából Achard eljárása szerint 60 font szilárd cukrot állított elő ( 1 font = kb. 0,5 kg ).

  • Gyümölcscukor (fruktóz)

    • A gyümölcscukor kémiai szerkezetét tekintve monoszacharid, egyszerű cukor. Egy monoszacharid egységből álló,6 szénatomszámú ketohexóz. A répacukor (sacharó) egyik alkotóeleme a glükóz (szőlőcukor) mellett. A gyümölcsökben, mézben, egyes zöldségfélékben természetes állapotban megtalálható. A cukrok közül a legédesebb cukorféleség, édesebb a szőlő,- illetve a répacukornál is.

      Cukorbetegek is fogyaszthatják illetve az egészséges táplálkozásba is beilleszthető,mivel kisebb mennyiség is elegendő az édes ízvilág megvalósításához, ez kevesebb energia és szénhidrátbevitelt jelent és nem emeli olyan nagy mértékben és gyorsan a vércukorszintet,más cukrokhoz viszonyítva.

      Korlátlanul nem fogyasztható, mivel egyszerű szénhidrátnak minősül: az energia és szénhidrát tartalma a többi cukoréhoz hasonló, de mennyiségileg kevesebbet használunk fel belőle. Cukorbetegeknek a napi ajánlott szénhidrátmennyiségbe be kell számítani.

      Energia tartalma: 400 kilókalória/100 gramm

      Szénhidrát tartalma: 99 gramm/100 gramm

      Cukorbetegeknek maximum napi 50 gramm (5 dkg) ajánlott, több étkezésre elosztva.

      II. típusú, elhízott cukorbetegeknek maximum 30 gramm ajánlott naponta.

      A gyümölcscukor –mivel természetes édesítőszer- előnye a mesterséges édesítőszerekkel szemben, hogy nincs mellékíze és hőálló : főzésre, sütésre,sőt befőzésre is alkalmas, hőhatásra nem keletkezik keserű utóíz. Az élelmiszerek nedvességtartalmát jobban megköti, ezért a vele elkészült tészta, sütemény tovább friss marad.

      Gallai Brigitta - Dietetikus

  • Nyírfacukor (xilitol)

    • Nyírfacukor egy fehér, édes kristályos szénhidrát. Természetes cukoralkohol, melyet eredetileg, a nyírfa kérgének rostjaiból vonták ki Finnországban. A nyírfán kívül számos zöldségfélében, gyümölcsben előfordul, az emberi szervezet is előállítja.

      A nyírfacukor felhasználása és élettani hatása:

      1. Testsúly karbantartása:
      kalóriatartalma: 240kcal/100g
      szénhidráttartalma: 60g/100g
      étvágycsökkentő hatású

      2. Cukorbetegek is fogyaszthatják:
      glikémiás index: 10% körüli
      nem emeli jelentősen a vércukor-szintet

      3. Fogszuvasodás ellen:
      szájban lévő baktériumok a nyírfacukrot nem tudják lebontani, így nem emelkedik a fogszuvasodást okozó sav
      csökkenti a lepedékképződést

      4. További hatások:
      lúgosító hatás
      csökkenti a csontritkulás kialakulásának veszélyét

      Felhasználása:

      A nyírfacukrot ugyanúgy használhatjuk, mint a kristálycukrot, azzal megegyező gyakorisággal és mennyiségben ajánlott (1:1). Ajánljuk hideg és meleg ételekhez is. Mellék-és utóízmentes, fogyasztásakor hideg érzetet ad. Fontos szabály, hogy a szervezetet fokozatosan kell hozzászoktatni a szervezett. Hashajtó hatás napi küszöbértéke felnőtteknél 150g, gyermeke esetén 40g.

      Kaposvár, 2013. 05.27

      Berkes Lászlóné
      Dietetikus Csoportvezető és munkatársai

  • Cukorról érdekességek

    • Az első cukorfőzde a mai Ercsi Cukorgyár területén, Lilien József báró birtokán létesült 1808-ban. A cukorfőzést Tessedik híres szarvasi mezőgazdasági iskoláján kívül később Linberger Gyula pesti iskolája is népszerűsítette. (1835-ben 100 cukorfőző dolgozott, egyik-másik - családjával - napi 100-200 fontnyi süvegcukrot tudott előállítani.) A magyar cukoripar gyáripari jellege 1849-től 1867-ig alakult ki és 1888-ra vált nagyiparrá